Chiang Mai

A dzsungelturarol kb 5 korul erkeztunk meg Chiang Maiba. Chiang Mai egy 200 ezres varos, Pecs thai kiadasban, de nagyobb. Thaifold masodik kozpontja Bangkok utan, az eszak rozsajanak is hivjak. Egy napot terveztunk, de itt ragadtunk.. :)

A szallas elfoglalasa utan elindultunk a varosba. A watok is sokkal diszesebbek es meghittebb a hangulatuk. Az elso watban eppen predikalt egy szerzetes, a tobbi pedig negy fegyelemezett sorban ulve egymas mogott a foldon ulve, egyenes hattal hallgatta. A szerzetesek szigoru szabalyok szerint elnek, alamizsnak gyujtenek a hivoktol es ebbol tartjak fenn magukat. A kiralysag utan rogton ok a masodik legtiszteltebb reteg a tarsadalomban. Legtobb tilalmuk a nokkel kapcsolatos, nem fogadhatnak el kozvetlenul noktol adomanyt, csak kozvetito reven es nem erinthetnek meg not, ezert meg egy tomott buszon is figyelni kell arra, hogy ne ulj le vagy allj mellejuk. Beszelgetni viszont szabad veluk.

Watrol watra setalgatva megallitott minket egy tanarember. (A tanarokat Thaifoldon nagyon megbecsulik.) Megcsodalta a Gabor szakallat! :)) Ehhez tudni kell, hogy az azsiai ferfiak nem tudnak szakallt noveszteni. Kerdezgette, hany evig novesztette, tobb evig talan? Mondta neki a Gabor, hogy ez csak par het.. Beszelgettunk vele, hogy mit erdemes megnezni, aztan elbucsuzott, mert mennie kellett a gyerekekert az iskolaba. Tovabb setalgattunk es egy kis utcan odaert mellenk egy ujabb thai ember, aki leszakitott az utcan egy viragot es szagolgatta. Elmeselte nekunk, hogy amikor o meg kicsi volt, negyven eve, az a fa, ahonnan szakitotta viragot, az is kicsi volt meg. A virag eveben szuletett, ezert az apukaja, ahol jart a vilagban, mindenhonnan viragokat hozott a hazhoz es ettol o milyen boldog gyerek volt.. Legszivesebben nyomtam volna egy puszit a fejere, olyan aranyos volt. (Persze nem is lehetett volna, mert a thaiok az ember fejet szent testresznek tartjak es tilos megerinteni, meg a gyerekeket sem.) Ugyved lett, es eppen aznap Bangkokban targyalt. Kerdezte, honnan jottunk. Mondtuk, hogy Hungary. A valasz egy nagy ujjongas volt: aahh, Puszkasz, Puszkasz! :)) Es lelkesen meselt nekunk Puskasrol, hogy mit tud rola. :) Aztan elbucsuztunk. Kozben odaertunk az allami turisztikai irodahoz, ahol egy tibeti ember jott oda hozzank es vajon miert?! :)) Hogy megcsodalja a Gabor szakallat! :)) Mondom, ezert mar penzt kene kerni, csinalunk egy simogatot. :)

menni kell a buszra. folyt.kov.
puszi