robogos napok chiang maiban

folytatom ahol abbahagytam, a dzsungeltura utani elso napunk chiang maiban. Ezen a napon a Wat Phra Singh-et, a Wat Lampchang-ot es a Wat Chiang Man-t neztuk meg. A varos meretehez kepest sok a wat, lehetett valogatni. Az egyik elott az utcan jatszott egy zenekar, valami gyors, de thai zenet. Mar banom, hogy nem mentem oda hozzajuk, hogy hivjak oket. Ebben watban nagy banzaj volt, pontosan nem tudtuk kideriteni, milyen alkalombol, de az udvaron egy no es egy ferfi enekelt mikrofonba ektelen hangon. Bent a watban elore mentem, es betertem az egyik epuletbe, ahol harom szerzetes ult egy - egy szeken, ott, ahol altalaban a Buddha szobrok szoktak lenni. Bementem nagy ahitattal, leultem a foldre, es azt vettem eszre, hogy az egyik engem nez mozdulatlanul. Egyre szarabbul ereztem magam, elindultam kifele, mondom, kiszurt, hogy turista vagyok es mindjart ramszol, hogy tipli. Felalltam es akkor vettem eszre, hogy ezek bizony szobrok, teljesen elethuek, meg a borhibakat is lehetett latni rajtuk. Delutan en egy-ket orara a szallason maradtam pihenni, addig Gabor elment megnezni a buszunkat Sukhothai-ba es megnezett meg egy watot. Este ujbol felkerekedtunk az ejszakai piac ujboli betamadasara, mert piacbol sosem eleg, ez egy piacos nep, ha kell, ha nem, ha van vevo, ha nincs, arulnak. Mindent. :) Az ejszakai piacon rabukkantunk egy olyan internetkavezora, ahol netezes kozben halpedikuroztethetsz, a gep alatt akvariumba log a labad. Mi mashol neteztunk. :) Akkora szmog volt a sok robogo es auto miatt a piac kozeleben, hogy szinte rosszul lettem tole.



Masnap ujabb robogos napra keltunk, de most a Chiang Mai kornyeki varosokat, falvakat jartuk be. Itt mar sejteni lehetett, hogy tovabb ragadunk Chiang Mai-ban, mint terveztuk, de nem bantuk meg, mert nagyon megfogott minket eszak. Volt egy olyan verzio, hogy nem is megyunk a tengerhez, de ezt azert elvetettuk, pedig nem neznek ki ugy, mint egy kicsi rak :)) (Api! :) ) Utaljatok! :))

Eloszor Doi Saket-be mentunk, ami egy kis telepules, egy hegy aljaban, tetejen egy videki hangulatu aranyos wattal. Elvileg innen belatni Chiang Mai-t, de akkora para volt, hogy hiaba szerettunk volna kinezni. Bo Sang az esernyokeszites Thaifold szerte elismert kozpontja, tudjatok, a fanyelu, papir vagy pamut teteju esernyok. Vettem egy pirosat es lefenykepeztem egy rizsfoldon.

Megneszeltuk, hogy a kovetkezo varos kozeleben gejzirek vannak, hat nosza. A gejzirek kozeleben gyogyuszoda, labaztato meg ilyesmik epultek ki, a gejzirek kozvetlen kozeleben ket kisebb medenceben folydogalt a 105 fokos viz. A medencek szelen tartok logtak, amire kosarakban minden valamire valo thai tojast akasztott fel es megfozte. ?!?! Hogy miert, ne kerdezzetek, senkit nem lattam tojast enni ...


Az egesz ut alatt rizsfoldek es thai hazak mellett mentunk el, tavolban hegyek, alig volt turista, szoval kellett ez a kirandulas mindenkepp;; :) Este egy videki varos ejszakai piacara mentunk, ahol talan ket harom turista volt rajtunk kivul, igy nagyon megbamultak. Itt lattam masodszor bogarchipset, aki ezt ker ajandekba, szoljon! :) De elottunk kell megennie! :)) Ennyi fert bele ebbe a napba, pedig a kornyeken meg sok latnivalo es erdekesseg van. Hasonlo mint Erdely, kincseslada, es rohadt nehez donteni, melyiket hagyd ki, az emberek kedvessegerol nem is beszelve. Nem veletlen, hogy fent ragadtunk eszakon.